2018. január 17., szerda

Dubai hangyavadászat 🐜

Holnap elutazom pár napra a csodálatos Dubai-ba pihenni, kikapcsolódni. Elhatároztam, hogy a strandolás és felhőkarcoló-mászás közti szabadidőmet, illetve ha alkalmam nyílik, akkor egy teljes napot arra fogok szánni, hogy hangyavadászatra indulok! (gondolom nem kell mentegetőzzek, biztos sokan megértitek az érzést..☺👀) Elképesztő fajokat lehet szerencsém látni, és persze igyekszem majd őket azonnal lencsevégre kapni nektek! 🐜

Végeztem egy kis előzetes kutatást, hogy képben legyek a helyi fajokról, szerencsére volt egykét genus ami ismerős volt számomra, vagy akár tapasztalatom is volt egy másik alfajuk tartásával.

Az Arab Emirátusokban (ez az az ország, ahol Dubaj található) egyes források szerint 103, mások szerint 133 hangyafaj fordul elő. A talált információk alapján leggyakrabban a következőkkel találkozhatunk az ember közelében: Samsun-hangya, ácshangya (Camponotus sp.), gyepihangya, őrült hangya (Nylanderia jaegerskioeldi?), fáraóhangya (Monomorium sp.), tűzhangya (Solenopsis geminata?), Odorous house ants??, tolvajhangya (Solenopsis omana?), és szellemhangya (Tapinoma sp.). Sajnos ezek a megnevezések teljesen pontatlanok hangyák esetében sose használjunk köznapi megnevezéseket, csakis a pontos latin meghatározást! A zárójelbe írt latin neveket már utólag próbáltam összeszedni hozzájuk több-kevesebb sikerrel.
Az emirátusokban a hangyafajok kevéssé beazonosítottak. Vagy azért mert kevés hangyás él erre, vagy kevés kutató foglalkozik velük ezen a területen, vagy én nem találtam meg az ide vonatkozó kutatásokat. De az azonosításukat tovább nehezítik az arab országok szabályai, mint például az internet korlátozások - nem minden városrészen elérhető például a Facebook vagy a Youtube, van ahol blokkolnak bizonyos oldalakat. 
Dubai városában vannak bizonyos dolgok amiket tilos fényképezni - még akkor is ha esetleg a téma nem a tiltott tárgyra irányul hanem az előtte lévő hangyákra. Dubai városán kívül pedig veszélyes lehet eltévedt európaiaknak hangyákat keresgélni a sivatagban.. 
Szóval nem lesz egyszerű dolog, de igyekszem minél több fajt beazonosítani a hazai hangyás közösségünknek! :) 

Az előzetes áttekintést kezdjük a veszélyesebbekkel, majd folytassuk az alfajok számának nagysága szerint nagyobbtól a kisebb felé.

Az ismertebb fajok közül a samsun-hangya és a tűzhangya jelentheti a legnagyobb veszélyt az emberre.

A Samsun-hangya (Pachycondyla sennaarensis) fekete színű, 4-6mm nagyságú faj. Nem támad addig, amíg nem piszkáljuk,  azonban fájdalmas csípése anafilaxiás sokkot okozhat! Ez a faj ennek ellenére igen gyakori vendég kertekben, házak között, emberek közelében. 
Egy másik alfaját, a Pachycondyla astutát volt már szerencsém tartani korábban. Az egy nagy méretű, magas páraigényű vadászó, húsevő faj. Elképzelésem szerint a Samsun-hangya párásabb, védettebb ,,erdőtalajban" (mármint fák alatt), gondozott, öntözött kertekben, földbe ásott fészkekben fordulhat elő. 

A tűzhangya (Solenopsis geminata) már jóval agresszívebb faj. Igen fájdalmas csípése gennyes kelést hagy maga után, azonban ritkán fordul elő miatta anafilaxiás sokk. Dolgozói 3-7mm hosszúak, fejük rézvöröses barnás, potrohuk sötétebb árnyalatú.

________________________________________

Ezek voltak a veszélyesek, most nézzük genusok száma alapján csökkenő sorrendben:

Nos az emirátusok sivatagaiban sok a homok, így hát nem csoda, hogy a Cataglyphis genusból 23 különböző faj él itt. Ezek a fajok éppen a meleg sivatagok áldozataira specializálódtak. Hosszú lábukkal könnyeden és igen gyorsan futnak keresztül a forró homokon, ahol aztán összeszedik az eltévedt, a melegben elpusztult rovarok maradványait. Ennek a fajnak számos igen érdekes jellegzetessége van. A videón is megfigyelhető különleges viselkedésük, amikor hosszú lábaikkal kutyamód kaparják ki a szél által betemetett fészküket a homokból: 
A csodálatos mintázatú Cataglyphis minden alfaja igen ritka hangyász körökben, a királynő világpiaci értéke könnyedén elérheti az 50-80.000Ft-ot. Annál is inkább, mivel ez egy nagy méretű hangyafaj, dolgozói általában alfajtól függően 5-15mm-esek, királynői elérhetik akár a 18mm testhosszt is. 
További érdekessége ennek a hangyafajnak, hogy különleges ezüst szőrzete hőpajzsként védi őt a napsugárzástól. Az átlátszó szőrszálak prizma-szerűen szórják szét a napsugarakat a testén, így őt magát már nem hevíti fel a szaharai napsugárzás. 
Másik különleges képessége, hogy mivel a homokban pillanatok alatt elfújná a szél a szagnyomokat, így a Cataglyphis egész más módszert fejlesztett ki a tájékozódásra. Oly módon talál vissza a bolyba, hogy számlálja a lépéseit! - Ezekről a képességeiről a későbbiekben írunk majd még itt a blogon. 

Magyarországon két alfaja fordul elő a Cataglyphis fajnak a noda és az aenescens. Eddig még sosem volt szerencsém személyesen látni őket, úgyhogy remélem Dubajban lesz szerencsém megismerkedni velük, és király felvételeket készíteni nektek róluk! :) 


Monomoriumból 20 faj él az emirátusokban.
Róluk annyit érdemes tudni, hogy picik és nagyon nehezen beazonosíthatóak.
Egyes források szerint fáraóhangya is él itt (Monomorium pharaonis), mely vagy az utóbbi időben terjedhetett el, vagy csak összekeverik a 20 másik apró fajjal amely előfordul náluk (ezt persze meg tudom érteni).

Camponotus fajból 14:
Camponotus atlantis
Ők lesznek az ácshangyák, mert berágják magukat a fába.
Ez a genus amúgy is közkedvelt a hangyás körökben, bár korántsem egyszerű tartásáról, inkább szebbnél szebb külleméről és méretéről híres.
Camponotus oasium
Az biztos hogy sok izgalmas faja él az emirátusokban. A Camponotus atlantis pompás színátmenettel büszkélkedhet a potroh részén, mely a sivatagi homok színét idézi. Egyszerre van benne fekete, vöröses és sárgás árnyalat, amely a három leggyakoribb szín a hangyáknál.


Említésre méltó lehet még az ufó-külsejű Camonotus oasium, a pompás aranypotrohú Camponotus sericeus, és a színes-foltos Camponotus thoracicus. Ezek viszonylag ritka fajok, ám kedvtelésből gyakran tartott fajok is előfordulnak, mint például a Camponotus fellah, és a Camponotus nylanderi.
Camponotus sericeus
Camponotus thoracicus

9db Lepisiota sp.:
Róluk nem sokat tudok, egyszer kaptam ajándékba valakitől egy Lepisiota sp. királynőt, aki sosem rakott petét. Hasonlított a Lasius-ra, csak jóval karcsúbb, kisebb és fürgébb volt. 

6db Crematogaster sp.:
Ők már inkább érdekesebbek, jellegzetes hegyes potrohukról könnyen felismerhetőek. Savas, területőrző faj, jó mászók, nagy kolóniákat alapítanak, és gyakran költöznek be fába. Valószínűleg találkozok majd egyes alfajaikkal.

6 Messor maggyűjtőfaj - egyik személyes kedvenceim - bár ők nem feltétlen élnek emberek közelében. Félek velük nem fogok találkozni, ugyanis szűk élőhelyre korlátozódnak. Ha mégis, akkor nagyon fogok örülni nekik! :)

6 Tetramorium faj - valószínűleg őket nevezik gyepihangyának. Legalábbis remélem, mert nálunk Magyarországon ezt a genust hívjuk így. 

Van itt egy nagy dobás is: Tetraponera ambigua!
Egy másik alfajához volt már szerencsém korábban, és jelenleg is folyamatban van, hogy beszerzek belőle egy saját bolyt. Ez nem más mint a Tetraponera rufonigra. Ezekből az ismeretekből kiindulva feltételezem, hogy a Tetraponera ambigua kisebb a rufonigránál, tehát kisebb mint 10-12mm. Feltételezem, hogy ugyancsak fás, erdősebb területeken fordul elő, agresszív, kiválóan mászik, fullánkos és igen erős méreggel rendelkezik. Legalábbis a rufonigra csípése éppolyan fájdalmas akár a darázscsípés.
Viszont attól félek, hogy ha a legveszélyesebb fajok leírásában nem találtam meg, akkor igen ritkán találkozni vele. Főleg ha belegondolok, hogy hol találok majd nemhogy esőerdős, de egyáltalán erdős területet a sivatagban?! Na mindegy, meglátjuk! Az biztos, hogy, ha a Messornak megörülnék, akkor ez a faj lehet az utazásom szent Grálja!
Óriási szerencse lenne találkozni vele, már ránézésre is pompás élőlény! :)

Általam ismert fajokból találtam még 8 Pheidole (nagyfejű hangya) és 1 Polyrhachis (szövőhangya) fajt.
A legtöbb alfaj fotóját feltöltöttem a telefonomra azonosítás miatt. Szurkoljatok, hogy sok szép videóval és képpel térjek haza.

Hangyász.