Hangyákat sok mindenben lehet tartani fagyis doboztól tic-tacos dobozig. A hangsúly a hangyáknál sok más hobbiállattal ellentétben nem is MIBEN? kérdésben van, hanem a HOGYAN?-on.
Ennek az az oka, hogy a hangyák társas lények, és kolóniát alapítanak. Túlélési szempontból jelentősen eltérnek egy önálló vagy néhány dolgozós királynőnek, és egy párszáz fős kolóniának az esélyei. Különbözően is viselkednek különböző tartásban.
A továbbiakban ezért inkább technikailag írnám le, hogy mi az a háromféle hangyatartási módszer, amit érdemes megkülönböztetni. A tartás körülményeit a hangyák logikájával szeretném érzékeltetni kezdve attól, hogy elkezdjük egy királynő vagy kis boly nevelését, egészen a kifejlett kolóniáig.
1. Vizes-kémcső:
A legtöbb hangyakolónia egy vízzel töltött kémcsőben kezdi meg életét. A termékeny királynők ebben rakják le első petéiket, ahol a vattával elzárt vízréteg biztosítja számukra a földalatti körülményeket utánzó párát, illetve ebből tudnak közvetlenül inni is.
Ez a kémcső tartós, praktikus, nyugodt körülményeket biztosít számukra.
Mivel a kémcsőben közel van a kaja hozzájuk, így nemhogy a dolgozók, de még azok a királynők akik amúgy nem keresgélnek is megtalálják az élelmet a kémcsőben.A kémcsőbe történő etetésről, és a kémcső tisztán tartási praktikáiról ITT olvashattok bővebben...
2. Szabadkifutós tartás:
Ez esetben a hangyák fészke ugyanúgy a kémcsőben található, azzal a különbséggel, hogy azt nyitva belehelyezzük egy kifutóba. Érdemes leragasztani, vagy kémcsőtalpat tenni rá, hogy ne guruljon el. A hangyák ennél a módszernél kijárhatnak a kémcsőből élelmet keresgélni.
Számos előnnyel rendelkezik a szabadkifutó a kémcsőben tartással szemben. Mivel ilyenkor nem a csőbe etetünk a kémcső sokkal tisztább marad, és nagyobb helyük is marad a hangyáknak a fészekben. Kevésbé kockázatos is ez a tartási mód, ugyanis ha esetleg átázik a kémcsőben a vatta a hangyák ki tudják menteni a kifutóba egymást és a fiasítást.
Az újonnan alapított bolyok - amik még tapasztalatlanabbak, gyámoltalanabbak - szabadkifutónál megtanulhatják hogyan keresgéljenek a kifutóban. Fokozatosabban egyre távolabbra helyezhetjük az élelmüket.
De most jön a legnagyobb előny!
Szabadkifutóban változatosabb etetést tudunk a hangyáknak biztosítani. Felkínálhatunk nekik számos különféle táplálékot, egymástól jól elkülönítve, és ők teljesebb étrendben részesülhetnek. Ennek eredményeképp arra következtetünk, hogy a szabadkifutóban tartott bolyok gyorsabban szaporodnak, mint a kémcsőben tartottak.
Persze ez nem azt jelenti, hogy már 5-10 dolgozónál is tegyük a csöveket szabadkifutóba. Annak semmi értelme..
A szabadkifutós tartást olyan bolyoknál alkalmazzuk, akik vagy túl sokan vannak már ahhoz, hogy a kémcsőbe etessük őket, vagy nagy méretűek, nagy teret járnak be; esetleg veszélyes a csípésük, ezért kényelmesebb a kifutóba etetnünk. Kicsi fajoknál 30-50 dolgozónál érdemes a nyitott kémcsőt kifutóba tenni, közepes fajoknál 25-35, nagy fajoknál (mérettől függően) akár 10-15 dolgozónál is.
Kivételt élveznek a nagy teret bejáró közepes fajok mint például a Polyrhachis dives náluk 10-15 főnél már nyithatjuk a kémcsövet.
 |
| Diacamma rugosum szabadkifutóban |
A módszer hátránya, hogy nagyobb helyet foglal mint a sima kémcsőben tartás. 20-30 kolóniát még elpakol az ember kémcsőbe szekrénybe. De ha mind szabadkifutós, akkor már egy egész szekrényt igényelnek, és ez sokszor még a legnagyobb hangyamániásoknál is nehezen megoldható lehet..
Sötét körülményeket biztosíthatunk szabadkifutónál ha a csövet beburkoljuk alufóliával. Ez esetben viszont ellenőrizzük alkalmanként, hogy észrevegyük ha a vizes cső esetleg kiszáradni látszik. Ilyenkor berakhatunk egy másik vízzel töltött csövet, és a hangyák ideális esetben maguktól átköltöznek az újba, tehát a régit elmoshatjuk.
3. Formikárium (hangyafarm):
Nyilván ez az egyik végső célja minden hangyásnak. Benépesíteni egy nagy formikáriumot kedvenc fajával.
Nem ajánlott azonban kapkodni, és a hangyákat túl hamar beköltöztetni a formikáriumba. Megtörténhet, hogy a nedvesség miatt beköltöznek a fészek részbe, utána azonban eltévednek, nem jutnak ki enni, és így akár éhen is pusztulhat a boly. Ne hamarkodjuk el tehát a fészekbe engedést, várjunk türelemmel amíg a megfelelő egyedszámot el nem éri a boly. Ez nagy létszámú bolyoknál már nem történik meg, hiszen ott van elég dolgozó aki felfedez, élelmet gyűjt vagy segíti a költözködést.
Érdemes a fajonként egyedileg ajánlott beköltöztetési létszámról előzetesen tájékozódni. Általában kis és közepes fajoknál (Lasius, Formica, Myrmica) 30-50 dolgozó, közepesen nagy fajoknál (Messor, Manica) kb. 30 dolgozó, nagy fajoknál (Diacamma, C. vagus, C. herculeanus, C. ligniperda) 10-15 dolgozónál.
Egyes fajok, mint például a Polyrhachisok nem igényelnek fészkes formikáriumot, illetve egyes hangyászok olykor természetesebb farmot szeretnének, ahol a hangyák maguknak építik a járatokat. Ilyen esetben nincs szükség fészek részre a formikáriumban. Megfelelő szökésgátlás, párásítás és szellőzés (esetleg fűtés) azonban ilyenkor is kell!
Formikáriumok elrendezésének két fő fajtája:
Vízszintes (horizontal), vagy "L-alakú" formikárium. - A boly felülről jól átlátható. A hangyák ennél a típusnál tudnak a legjobban kijárni élelmet gyűjteni, ezért a vízszintes elrendezésű farmokban már kevesebb dolgozóval is sikeres lehet a betelepítés. Ezen kívül ennél a típusnál a legnagyobb a szaporulat is.
Hátránya viszont, hogy mivel nincsenek emeletek, így arányaiban kevesebb hangyát tarthatunk ugyanakkora helyen, mint a függőleges (vertical) farmokban.
Függőleges (vertical) formikárium - a boly oldalról látható.
Előnye hogy nagyobb egyedszámú bolyok tarthatóak ugyanakkora helyen, azonban hátránya, hogy kevésbé nyílik számunkra jó rálátás a bolyra, illetve kisebb bolyok könnyebben eltévedhetnek benne.
De ezekről bővebben ebben a farm-összehasonlításban olvashattok: http://hangyasz.blogspot.hu/2017/10/kismeretu-hangyafarmok-formikit-mini-v-es.html
Hangyász.
